Invazív állatfajok a Margitszigeten és a Városligeti-tóban Budapest két ikonikus zöldterülete, a Margitsziget és a Városliget, nemcsak a városlakók kedvelt pihenőhelyei, hanem számos állatfaj otthonai is. Azonban az utóbbi években egyre több idegenhonos, invazív állatfaj jelent meg ezekben a területekben, amelyek veszélyeztetik az őshonos élővilágot és felborítják az ökológiai egyensúlyt. Margitsziget: A termálvizek és az akvaristák öröksége A Margitsziget különleges mikroklímája és termálvizes kifolyói ideális élőhelyet biztosítanak bizonyos trópusi eredetű fajok számára. Ezek közül kiemelkedik a karibi tornyoscsiga ( Melanoides tuberculatus ), amelyet először a Margitsziget meleg tavaiban észleltek. Ez a Délkelet-Ázsiából származó faj valószínűleg akvaristák által került a természetbe, és mára több termálvizű fürdőhelyen is tömegesen elszaporodott. Városligeti-tó: A rákok és teknősök inváziója A Városligeti-tóban az invazív fajok jelenléte különösen aggasztó. A márv...
Bejegyzések
Gyermelyi tésztagyár – Hagyomány és innováció találkozása a magyar tésztagyártásban Amikor a magyar konyháról beszélünk, szinte elképzelhetetlen, hogy ne kerüljön szóba a jó minőségű tészta. A hazai gasztronómia egyik alappillére a tésztaételek változatossága, és ha van egy név, amelyet generációk óta ismernek és szeretnek Magyarországon, az a Gyermelyi . De hogyan vált egy kis falu nevéből országos és nemzetközi márkanév? Nézzük meg közelebbről a Gyermelyi tésztagyár történetét és technológiai hátterét. Kezdetek: Egy álom Gyermelyről A Gyermelyi tésztagyár története 1971-re nyúlik vissza, amikor a Komárom-Esztergom megyei Gyermely község termelőszövetkezete elhatározta, hogy a helyben megtermelt gabonát és tojást nem csupán nyersanyagként értékesíti, hanem feldolgozza – ezzel magasabb hozzáadott értéket teremtve. Így született meg a Gyermelyi Vállalat első tésztagyára, mely akkor még viszonylag egyszerű gépsorokon, napi néhány tonna tésztát állított elő. A vállalat célja kez...
Terepgyakorlat a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Soroksári Kísérleti Tangazdaságában avagy egy elfeledett technológia nyomában Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának szívében, Budapest XXIII. kerületében található a Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaság. Ez a közel 250 hektáros terület nem csupán az egyetem gyakorlati oktatásának és kutatásának központja, hanem a fenntartható kertészeti termelés egyik kiemelkedő példája is. 🌿 Sokszínű kertészeti tevékenység A Tangazdaság nyolc fő ágazatra oszlik, amelyek lefedik a kertészet szinte minden területét: Dísznövénytermesztés (25 ha) Gyümölcstermesztés (14 ha) Gyógynövénytermesztés (6 ha) Növénynemesítés (10 ha) Faiskolai termesztés (5 ha) Ökológiai gazd álkodás (17 ha) Zöldségtermesztés (2 ha) Központi termelés (60 ha Ezek az ágazatok lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a legmodernebb kertészeti technológiák ...