Gyermelyi tésztagyár – Hagyomány és innováció találkozása a magyar tésztagyártásban

Amikor a magyar konyháról beszélünk, szinte elképzelhetetlen, hogy ne kerüljön szóba a jó minőségű tészta. A hazai gasztronómia egyik alappillére a tésztaételek változatossága, és ha van egy név, amelyet generációk óta ismernek és szeretnek Magyarországon, az a Gyermelyi. De hogyan vált egy kis falu nevéből országos és nemzetközi márkanév? Nézzük meg közelebbről a Gyermelyi tésztagyár történetét és technológiai hátterét.


Kezdetek: Egy álom Gyermelyről

A Gyermelyi tésztagyár története 1971-re nyúlik vissza, amikor a Komárom-Esztergom megyei Gyermely község termelőszövetkezete elhatározta, hogy a helyben megtermelt gabonát és tojást nem csupán nyersanyagként értékesíti, hanem feldolgozza – ezzel magasabb hozzáadott értéket teremtve. Így született meg a Gyermelyi Vállalat első tésztagyára, mely akkor még viszonylag egyszerű gépsorokon, napi néhány tonna tésztát állított elő.

A vállalat célja kezdettől fogva az volt, hogy teljes mértékben saját forrásból – saját búzával és saját tojástartással – állítsa elő a tésztát, biztosítva ezzel a kiváló minőséget és a nyomon követhetőséget. Ez a szemlélet ma is a Gyermelyi egyik legnagyobb erőssége.



         Növekedés és fejlődés: A rendszerváltás után

A rendszerváltás utáni privatizációs hullámban a Gyermelyi tésztagyár sikeresen átvészelte az átmenetet, sőt, a piaci környezet adta lehetőségeket kihasználva folyamatosan bővítette kapacitásait. Az 1990-es évektől kezdve több jelentős beruházást hajtottak végre, modernizálták az üzemet, és elindították az exporttevékenységet is.

Ma a Gyermelyi Zrt. nemcsak tésztát gyárt, hanem saját malmot és tojástermelő telepeket is üzemeltet, így gyakorlatilag a teljes vertikumot házon belül tartja – a „földtől az asztalig” elvet követve.


Technológiai háttér: Amikor a gép és a hagyomány együtt dolgozik

A Gyermelyi tésztagyár ma Közép-Európa egyik legmodernebb tésztagyára. A gyártási folyamatok automatizáltak, a higiéniai szabványok pedig megfelelnek a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak.

Fő technológiai lépések:

  1. Búzafeldolgozás: A saját malomban őrlik a kizárólag válogatott minőségű magyar búzát, ami biztosítja az állandó minőséget.

  2. Tojáskezelés: A Gyermelyi évente több millió darab tojást használ fel, amelyet saját telepeiről származtat. A tojást pasztőrözik, mielőtt a gyártósorra kerülne.

  3. Tésztagyártás: A legkorszerűbb olasz technológiával dolgoznak – a tésztákat számítógép-vezérelt rendszerek készítik, az adagolástól a formázásig.

  4. Szárítás: A tésztát speciális kamrákban, meghatározott hőfokon és páratartalom mellett szárítják – ez az egyik legkritikusabb pont a jó állagú tészta előállításában.

  5. Csomagolás: A végterméket automata gépsorokon csomagolják, ahol minden egyes tasak átvizsgálásra kerül.


Fenntarthatóság és jövőkép

A Gyermelyi nemcsak a minőségre, hanem a fenntarthatóságra is nagy figyelmet fordít. Modern energiahatékony gépeket használnak, a melléktermékeket (pl. korpa) takarmányozási célra hasznosítják, és folyamatosan törekednek a víz- és energiafelhasználás csökkentésére.

Emellett a cég nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és a munkaerő képzésére is, együttműködve több mezőgazdasági és élelmiszeripari iskolával.


Összegzés

A Gyermelyi tésztagyár egy példa arra, hogyan lehet ötvözni a magyar mezőgazdasági hagyományokat a XXI. századi élelmiszeripari technológiával. A cég története nemcsak egy üzleti sikersztori, hanem tanulság is: a minőségre, eredetre és hosszú távú gondolkodásra épített modell igenis működőképes – sőt, versenyképes a nemzetközi piacon is.


 









Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gellért táró

Naszály