Invazív állatfajok a Margitszigeten és a Városligeti-tóban

Budapest két ikonikus zöldterülete, a Margitsziget és a Városliget, nemcsak a városlakók kedvelt pihenőhelyei, hanem számos állatfaj otthonai is. Azonban az utóbbi években egyre több idegenhonos, invazív állatfaj jelent meg ezekben a területekben, amelyek veszélyeztetik az őshonos élővilágot és felborítják az ökológiai egyensúlyt.


 Margitsziget: A termálvizek és az akvaristák öröksége

A Margitsziget különleges mikroklímája és termálvizes kifolyói ideális élőhelyet biztosítanak bizonyos trópusi eredetű fajok számára. Ezek közül kiemelkedik a karibi tornyoscsiga (Melanoides tuberculatus), amelyet először a Margitsziget meleg tavaiban észleltek. Ez a Délkelet-Ázsiából származó faj valószínűleg akvaristák által került a természetbe, és mára több termálvizű fürdőhelyen is tömegesen elszaporodott.


Városligeti-tó: A rákok és teknősök inváziója

A Városligeti-tóban az invazív fajok jelenléte különösen aggasztó. A márványrák (Procambarus virginalis) és a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) stabil állományokat alkottak a tóban. Ezek a fajok nemcsak az őshonos rákfajokat szorítják ki, hanem parazitákat is terjesztenek, amelyek tovább veszélyeztetik a helyi élővilágot

A tóban élő idegenhonos teknősfajok, mint például a vörösfülű ékszerteknős, hosszú élettartamuk és kórokozó-hordozó képességük révén szintén komoly fenyegetést jelentenek az őshonos fajokra. 

Emellett az amurgéb (Perccottus glenii), egy Kelet-Ázsiából származó halfaj, is megjelent a tóban. Ez a faj agresszív viselkedésével és gyors szaporodásával veszélyezteti az őshonos halállományt.


Miért veszélyesek az invazív fajok?    

Az invazív fajok többféleképpen is károsíthatják az ökoszisztémát

  • Kiszorítják az őshonos fajokat: Versengenek az élelemért és az élőhelyekért, gyakran sikeresebben, mint az őshonos fajok.Kórokozókat terjesztenek: Olyan betegségeket hozhatnak be, amelyekre az őshonos fajok nem immunisak.

  • Megváltoztatják az ökológiai egyensúlyt: Befolyásolják a táplálékláncot és az élőhelyek szerkezetét.

Mit tehetünk?

  • Ne engedjük szabadon házikedvenceinket: Az akváriumi állatok természetbe való kiengedése súlyos ökológiai következményekkel járhat.

  • Tájékozódjunk és tájékoztassunk: Ismerjük meg az invazív fajok problémáját, és osszuk meg ezt az információt másokkal is.Támogassuk a természetvédelmi erőfeszítéseket: Vegyünk részt helyi környezetvédelmi programokban és akciókban.


A Margitsziget és a Városligeti-tó élővilágának megőrzése közös felelősségünk. Csak együttműködéssel és tudatos cselekvéssel biztosíthatjuk, hogy ezek a városi oázisok továbbra is gazdag és egészséges ökoszisztémáknak adjanak otthont.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gellért táró

Kép
  Gellért táró, avagy felfrissülés többszáz millió éves rétegekből fakadó többezer éves vízben! Legújabb terepgyakorlatunk alkalmával lehetőségünk nyílt arra, hogy bejárjuk a Gellért fürdő alatt található járatokat azaz a Gellért tárót! Történetiség: N agyjából 230 millió évvel ezelőttre, a triász időszakra nyúlik vissza a Gellért-hegy kialakulása. A hatalmas Pangea szuperkontinensbe az Egyenlítő mentén, kelet felől beékelődő Neotethys-óceán déli, feldarabolódó platformján és a köztes medencékben rakódott le az a kovás mészanyag, amiből a hegy fő tömegét alkotó dolomit, helyenként tűzköves dolomit kialakult. Ezt aztán a hatalmas földi erők, szerkezetmozgások gyűrték, törték és a mai helyére mozgatták. Útközben, az eocén végén az oligocén elején (40-32 millió évvel ezelőtt) elöntötte a területet a tenger, különféle meszes üledékeket (konglomerátum, mészkő, márga) halmozva fel, melyek ma is megtalálhatóak a Gellért-hegyen. A miocénben (23,03-5,3 millió évvel ezelőtt), töré...
További információk
Kép
   Pécsi terepgyakorlat,    (avagy Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán tett látogatásunk élménybeszámolója) Október utolsó dekádjában látogattuk meg az intézményt, ahol a kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Érzelmi és szakmai szempontból is nagy hatással volt rám az ott látottak és tapasztaltak. A pécsi egyetem hazánkban a legrégibb almamáter az 1367-es alapításával. Igazi fellendülést a szunyókáló intézménynek a Trianon után a pozsonyi egyetem átmenetesével és a pécsi egyetem egybeolvadásával történt. Az egyetem épületei egy arborétumban helyezkedik el, mely adekvát a természettudományi kar szempontjából. Az arborétum területén két jelentős kísérlet folyik. Az egyik európai uniós projekt, mely a csapadék víz köré összpontosul. Ennek a projektnek zászlóshajója a pécsi egyetem, melyhez tizenhárom európai társintézmény társul. A másik fontos terület a meteorológiai állomás, ahol az összes mérhető meteorológiai elemet regisztrálják és az érté...
További információk

Naszály

Kép
                                 A Dunakanyaron innen a Fővároson túl ahol a Naszály hegy emelkedik tartottuk aktuális terepgyakorlatunkat, mely a határok és határfelületek jegyében telt. Blogomat illusztráló kép az átlag olvasó számára nem a legaktraktivabb, azonban a vájt szemű olvasó számára annál izgalmasabb és informativabb. A Cserhát délnyugati végénél, Vác városa felett található a mai napig is bányászott Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A Naszály fő tömege a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának végén (kb. 210–200 millió éve) keletkezett dachsteni mészkő ből áll, amely jelenleg is intenzíven bányásszák a cementipar fő alapanyagaként.   A Naszály és térsége földtani/szerkezetföldtani értelemben a Dunántúli-középhegységhez tartozik, földrajzilag pedig az Északi-középhegységhez. A hegyet alkotó triász időszaki mészkő ugyani...
További információk