Pécsi terepgyakorlat,

 

 (avagy Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán tett látogatásunk élménybeszámolója)

Október utolsó dekádjában látogattuk meg az intézményt, ahol a kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Érzelmi és szakmai szempontból is nagy hatással volt rám az ott látottak és tapasztaltak.

A pécsi egyetem hazánkban a legrégibb almamáter az 1367-es alapításával. Igazi fellendülést a szunyókáló intézménynek a Trianon után a pozsonyi egyetem átmenetesével és a pécsi egyetem egybeolvadásával történt. Az egyetem épületei egy arborétumban helyezkedik el, mely adekvát a természettudományi kar szempontjából.






Az arborétum területén két jelentős kísérlet folyik. Az egyik európai uniós projekt, mely a csapadék víz köré összpontosul. Ennek a projektnek zászlóshajója a pécsi egyetem, melyhez tizenhárom európai társintézmény társul. A másik fontos terület a meteorológiai állomás, ahol az összes mérhető meteorológiai elemet regisztrálják és az értékes adatokat a mind az egyetem, mind az Országos Meteorológiai Intézet feldolgozza. A Mecsek déli nyúlványán elterülő arborétum csodálatos növényei és fái természetes környezetet nyújt a növényföldrajzi oktatáshoz!

Az épület falai között újabb csodára bukkantunk, ahol egy talajtani terepasztalt mutattak meg vendéglátóink, ahol a víz munkáját demonstrálták. Ugyan kicsiben, de teljességgel nyomon követhető a folyók munkavégző képessége (a kanyarulatok kialakulása, a szigetek keletkezése és a hordalékkúpok kialakulása is). Ezt a terepasztalt rendszeresen látogatják általános iskolások és tanáraik is. A gyerekeknek nagy élményt nyújt, hogy testközelből tapasztalhatják meg a természet erőit, hiszen bemászhatnak a terepasztalba. Kérdésünkre elmondták, hogy gyerek még nem esett ki a terepasztalból ellentétben kisérő tanárukkal ellentétben!


A kora délutáni órákban szakmai tapasztalatokkal gazdagodva búcsút vettünk az egyetemtől és vendéglátóinktól majd haza indultunk a Fővárosba.

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gellért táró

Kép
  Gellért táró, avagy felfrissülés többszáz millió éves rétegekből fakadó többezer éves vízben! Legújabb terepgyakorlatunk alkalmával lehetőségünk nyílt arra, hogy bejárjuk a Gellért fürdő alatt található járatokat azaz a Gellért tárót! Történetiség: N agyjából 230 millió évvel ezelőttre, a triász időszakra nyúlik vissza a Gellért-hegy kialakulása. A hatalmas Pangea szuperkontinensbe az Egyenlítő mentén, kelet felől beékelődő Neotethys-óceán déli, feldarabolódó platformján és a köztes medencékben rakódott le az a kovás mészanyag, amiből a hegy fő tömegét alkotó dolomit, helyenként tűzköves dolomit kialakult. Ezt aztán a hatalmas földi erők, szerkezetmozgások gyűrték, törték és a mai helyére mozgatták. Útközben, az eocén végén az oligocén elején (40-32 millió évvel ezelőtt) elöntötte a területet a tenger, különféle meszes üledékeket (konglomerátum, mészkő, márga) halmozva fel, melyek ma is megtalálhatóak a Gellért-hegyen. A miocénben (23,03-5,3 millió évvel ezelőtt), töré...
További információk

Naszály

Kép
                                 A Dunakanyaron innen a Fővároson túl ahol a Naszály hegy emelkedik tartottuk aktuális terepgyakorlatunkat, mely a határok és határfelületek jegyében telt. Blogomat illusztráló kép az átlag olvasó számára nem a legaktraktivabb, azonban a vájt szemű olvasó számára annál izgalmasabb és informativabb. A Cserhát délnyugati végénél, Vác városa felett található a mai napig is bányászott Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A Naszály fő tömege a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának végén (kb. 210–200 millió éve) keletkezett dachsteni mészkő ből áll, amely jelenleg is intenzíven bányásszák a cementipar fő alapanyagaként.   A Naszály és térsége földtani/szerkezetföldtani értelemben a Dunántúli-középhegységhez tartozik, földrajzilag pedig az Északi-középhegységhez. A hegyet alkotó triász időszaki mészkő ugyani...
További információk