Naszály

                                A Dunakanyaron innen a Fővároson túl

ahol a Naszály hegy emelkedik tartottuk aktuális terepgyakorlatunkat, mely a határok és határfelületek jegyében telt. Blogomat illusztráló kép az átlag olvasó számára nem a legaktraktivabb, azonban a vájt szemű olvasó számára annál izgalmasabb és informativabb.

A Cserhát délnyugati végénél, Vác városa felett található a mai napig is bányászott Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja.A Naszály fő tömege a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának végén (kb. 210–200 millió éve) keletkezett dachsteni mészkőből áll, amely jelenleg is intenzíven bányásszák a cementipar fő alapanyagaként. A Naszály és térsége földtani/szerkezetföldtani értelemben a Dunántúli-középhegységhez tartozik, földrajzilag pedig az Északi-középhegységhez. A hegyet alkotó triász időszaki mészkő ugyanis a Dunántúli-középhegység egyik fő felépítője. A területen az uralkodó dachsteni mészkő mellet jelen van még hárshegyi mészkő és dolomit is.

A mészkövet mint talajképző kőzetet is számításba kell venni. Ennek megfelelően ezen a területen gyenge humusztartalmú vékony erdőtalaj alakult ki, jellemzően erdőhasznosítási gazdálkodásra alkalmas.Jellegzetes növénytársulások ezen a talajon a sziklagyep és a kocsánytalan tölgyes.

Maga a hegy szép példája a határok és határfelületek kategóriájának , ahol is a folyó a Duha találkozik a heggyel, a sikság a magassággal - nemkülönben a Duna mint határfolyó az egyik ország a másikkal - bár az EU csatlakozás óta ennek egyre kisebb a jelentősége.

A fotón jól kivehető a fény árnyék játéka, mely éles határfelülettel válik el egymástól.

Az élénk zöld szin az élő növényt, mig a sötétebb tónusú avar szine az élettelen növények tömege adja, mely szintén élesen határolódik el egymástól. Ugyan nem látványos, de három szféra találkozásáról is beszélni kell a kép kapcsán: a litoszféra, a troposzféra és a bioszféra találkozásának is szemtanúi lehetünk.

A függőleges hőmérsékleti grádiensnek köszönhetően a (mely 100 m-enként 0,65 fok C csökkenést eredményez és figyelembe véve a 400 m-es tengerszint feletti magasságot) átlagosan 2 fokkal hűvösebb van mint a hegy lábánál elterülő Vác városában. Ezt a hőmérséklet különbséget még növelheti az erdő hatása is.

A késő délutáni órákban új és hasznos tapasztalatokkal telve visszatértünk állomáshelyünkre.