Invazív állatfajok a Margitszigeten és a Városligeti-tóban Budapest két ikonikus zöldterülete, a Margitsziget és a Városliget, nemcsak a városlakók kedvelt pihenőhelyei, hanem számos állatfaj otthonai is. Azonban az utóbbi években egyre több idegenhonos, invazív állatfaj jelent meg ezekben a területekben, amelyek veszélyeztetik az őshonos élővilágot és felborítják az ökológiai egyensúlyt. Margitsziget: A termálvizek és az akvaristák öröksége A Margitsziget különleges mikroklímája és termálvizes kifolyói ideális élőhelyet biztosítanak bizonyos trópusi eredetű fajok számára. Ezek közül kiemelkedik a karibi tornyoscsiga ( Melanoides tuberculatus ), amelyet először a Margitsziget meleg tavaiban észleltek. Ez a Délkelet-Ázsiából származó faj valószínűleg akvaristák által került a természetbe, és mára több termálvizű fürdőhelyen is tömegesen elszaporodott. Városligeti-tó: A rákok és teknősök inváziója A Városligeti-tóban az invazív fajok jelenléte különösen aggasztó. A márv...
Bejegyzések
Gyermelyi tésztagyár – Hagyomány és innováció találkozása a magyar tésztagyártásban Amikor a magyar konyháról beszélünk, szinte elképzelhetetlen, hogy ne kerüljön szóba a jó minőségű tészta. A hazai gasztronómia egyik alappillére a tésztaételek változatossága, és ha van egy név, amelyet generációk óta ismernek és szeretnek Magyarországon, az a Gyermelyi . De hogyan vált egy kis falu nevéből országos és nemzetközi márkanév? Nézzük meg közelebbről a Gyermelyi tésztagyár történetét és technológiai hátterét. Kezdetek: Egy álom Gyermelyről A Gyermelyi tésztagyár története 1971-re nyúlik vissza, amikor a Komárom-Esztergom megyei Gyermely község termelőszövetkezete elhatározta, hogy a helyben megtermelt gabonát és tojást nem csupán nyersanyagként értékesíti, hanem feldolgozza – ezzel magasabb hozzáadott értéket teremtve. Így született meg a Gyermelyi Vállalat első tésztagyára, mely akkor még viszonylag egyszerű gépsorokon, napi néhány tonna tésztát állított elő. A vállalat célja kez...
Terepgyakorlat a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Soroksári Kísérleti Tangazdaságában avagy egy elfeledett technológia nyomában Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának szívében, Budapest XXIII. kerületében található a Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaság. Ez a közel 250 hektáros terület nem csupán az egyetem gyakorlati oktatásának és kutatásának központja, hanem a fenntartható kertészeti termelés egyik kiemelkedő példája is. 🌿 Sokszínű kertészeti tevékenység A Tangazdaság nyolc fő ágazatra oszlik, amelyek lefedik a kertészet szinte minden területét: Dísznövénytermesztés (25 ha) Gyümölcstermesztés (14 ha) Gyógynövénytermesztés (6 ha) Növénynemesítés (10 ha) Faiskolai termesztés (5 ha) Ökológiai gazd álkodás (17 ha) Zöldségtermesztés (2 ha) Központi termelés (60 ha Ezek az ágazatok lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a legmodernebb kertészeti technológiák ...
Pécsi terepgyakorlat, (avagy Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán tett látogatásunk élménybeszámolója) Október utolsó dekádjában látogattuk meg az intézményt, ahol a kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Érzelmi és szakmai szempontból is nagy hatással volt rám az ott látottak és tapasztaltak. A pécsi egyetem hazánkban a legrégibb almamáter az 1367-es alapításával. Igazi fellendülést a szunyókáló intézménynek a Trianon után a pozsonyi egyetem átmenetesével és a pécsi egyetem egybeolvadásával történt. Az egyetem épületei egy arborétumban helyezkedik el, mely adekvát a természettudományi kar szempontjából. Az arborétum területén két jelentős kísérlet folyik. Az egyik európai uniós projekt, mely a csapadék víz köré összpontosul. Ennek a projektnek zászlóshajója a pécsi egyetem, melyhez tizenhárom európai társintézmény társul. A másik fontos terület a meteorológiai állomás, ahol az összes mérhető meteorológiai elemet regisztrálják és az érté...
Gellért táró
Gellért táró, avagy felfrissülés többszáz millió éves rétegekből fakadó többezer éves vízben! Legújabb terepgyakorlatunk alkalmával lehetőségünk nyílt arra, hogy bejárjuk a Gellért fürdő alatt található járatokat azaz a Gellért tárót! Történetiség: N agyjából 230 millió évvel ezelőttre, a triász időszakra nyúlik vissza a Gellért-hegy kialakulása. A hatalmas Pangea szuperkontinensbe az Egyenlítő mentén, kelet felől beékelődő Neotethys-óceán déli, feldarabolódó platformján és a köztes medencékben rakódott le az a kovás mészanyag, amiből a hegy fő tömegét alkotó dolomit, helyenként tűzköves dolomit kialakult. Ezt aztán a hatalmas földi erők, szerkezetmozgások gyűrték, törték és a mai helyére mozgatták. Útközben, az eocén végén az oligocén elején (40-32 millió évvel ezelőtt) elöntötte a területet a tenger, különféle meszes üledékeket (konglomerátum, mészkő, márga) halmozva fel, melyek ma is megtalálhatóak a Gellért-hegyen. A miocénben (23,03-5,3 millió évvel ezelőtt), töré...
Naszály
A Dunakanyaron innen a Fővároson túl ahol a Naszály hegy emelkedik tartottuk aktuális terepgyakorlatunkat, mely a határok és határfelületek jegyében telt. Blogomat illusztráló kép az átlag olvasó számára nem a legaktraktivabb, azonban a vájt szemű olvasó számára annál izgalmasabb és informativabb. A Cserhát délnyugati végénél, Vác városa felett található a mai napig is bányászott Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A Naszály fő tömege a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának végén (kb. 210–200 millió éve) keletkezett dachsteni mészkő ből áll, amely jelenleg is intenzíven bányásszák a cementipar fő alapanyagaként. A Naszály és térsége földtani/szerkezetföldtani értelemben a Dunántúli-középhegységhez tartozik, földrajzilag pedig az Északi-középhegységhez. A hegyet alkotó triász időszaki mészkő ugyani...