Bejegyzések

Kép
   Pécsi terepgyakorlat,    (avagy Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán tett látogatásunk élménybeszámolója) Október utolsó dekádjában látogattuk meg az intézményt, ahol a kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Érzelmi és szakmai szempontból is nagy hatással volt rám az ott látottak és tapasztaltak. A pécsi egyetem hazánkban a legrégibb almamáter az 1367-es alapításával. Igazi fellendülést a szunyókáló intézménynek a Trianon után a pozsonyi egyetem átmenetesével és a pécsi egyetem egybeolvadásával történt. Az egyetem épületei egy arborétumban helyezkedik el, mely adekvát a természettudományi kar szempontjából. Az arborétum területén két jelentős kísérlet folyik. Az egyik európai uniós projekt, mely a csapadék víz köré összpontosul. Ennek a projektnek zászlóshajója a pécsi egyetem, melyhez tizenhárom európai társintézmény társul. A másik fontos terület a meteorológiai állomás, ahol az összes mérhető meteorológiai elemet regisztrálják és az érté...

Gellért táró

Kép
  Gellért táró, avagy felfrissülés többszáz millió éves rétegekből fakadó többezer éves vízben! Legújabb terepgyakorlatunk alkalmával lehetőségünk nyílt arra, hogy bejárjuk a Gellért fürdő alatt található járatokat azaz a Gellért tárót! Történetiség: N agyjából 230 millió évvel ezelőttre, a triász időszakra nyúlik vissza a Gellért-hegy kialakulása. A hatalmas Pangea szuperkontinensbe az Egyenlítő mentén, kelet felől beékelődő Neotethys-óceán déli, feldarabolódó platformján és a köztes medencékben rakódott le az a kovás mészanyag, amiből a hegy fő tömegét alkotó dolomit, helyenként tűzköves dolomit kialakult. Ezt aztán a hatalmas földi erők, szerkezetmozgások gyűrték, törték és a mai helyére mozgatták. Útközben, az eocén végén az oligocén elején (40-32 millió évvel ezelőtt) elöntötte a területet a tenger, különféle meszes üledékeket (konglomerátum, mészkő, márga) halmozva fel, melyek ma is megtalálhatóak a Gellért-hegyen. A miocénben (23,03-5,3 millió évvel ezelőtt), töré...

Naszály

Kép
                                 A Dunakanyaron innen a Fővároson túl ahol a Naszály hegy emelkedik tartottuk aktuális terepgyakorlatunkat, mely a határok és határfelületek jegyében telt. Blogomat illusztráló kép az átlag olvasó számára nem a legaktraktivabb, azonban a vájt szemű olvasó számára annál izgalmasabb és informativabb. A Cserhát délnyugati végénél, Vác városa felett található a mai napig is bányászott Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A Naszály fő tömege a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának végén (kb. 210–200 millió éve) keletkezett dachsteni mészkő ből áll, amely jelenleg is intenzíven bányásszák a cementipar fő alapanyagaként.   A Naszály és térsége földtani/szerkezetföldtani értelemben a Dunántúli-középhegységhez tartozik, földrajzilag pedig az Északi-középhegységhez. A hegyet alkotó triász időszaki mészkő ugyani...